Több-ezer fős cabin crew, avagy sztyuvi lélekszámmal büszkélkedő cégünk 7 csoportba rendezi repkedő alattvalóit, tehát minket. Csatlakozasunk elejen egy pszichologiai tesztet kellet kitoltenunk, es azt mondjak ez alapjan lesz valakibol 1-eske, 2-eske, stb. En a szerencses es kisse elvontnak de mokasnak mondott 7-es csoportba kerultem. Ki ert miert? Hahhha

A csoportok azert fontosak, mert ez alapjan dontenek arrol, hogy valaki adott honapban toppon van es megkapja javareszt a kivant desztinaciokat, vagy a legaljan, es standby honapot kap. A standby honap ('reserve') nem eppen hon ahitott dolog, hiszen az embert tartalekosnak teszik be. Ha valaki beteget jelent, a standby honaposok kozul valasztanak ki egy szerencses flotast, akit helyette beugrasztanak egy adott jaratra, legyen az a napsutotte Uj-Zeland, vagy egy kevesbe preferalt indiai turnaround (oda-vissza ut).

En eddig abban a szerencses helyzetben voltam, hogy ketszer is atugrottam a 'reserve' honapot. Orultem is neki, mindaddig, amig 2 hete meg nem pillantottam a 'munkas-naptaramban' a rettegett 'RSV' kodot, es szomoruan konstataltam a tenyt, miszerint megsem feledkeztek meg teljesen rolam. Bizony...pihenopalyara kerultem oktoberre...pedig nem is a 7-es csoport lett volna erre jogosult...de nincs itt mit tenni ilyenkor, csak varni a holnapot, es figyelni, hogy ki helyett rantanak be egy-egy jaratra.

Ennek a varakozasnak persze tobb verzioja is van. Az elso amikor otthon csucsul az ember (vagy tesz-vesz barhol, persze szigoruan a UAE-n belul), es nezegeti a rosterét, hogy valtozott-e valamit masnapra. Ez a felvillanyozo valtozas altalaban delutan 6 orakor jon el. Az embert vagy felmentik a masnapi munka alol (OFF napot kap), vagy berakjak mar egy adott jaratra aminek a kodja ott virit masnapra, esetleg Standby-t kap.

A varakozas masodik verzioja a Standby...ez lehet otthoni es 'airport'. Az otthoni eseteben az ember lyanya keszenletben es kompresszios harisnyaban varja az iteletet. Jo esetben nem zargatjak, es befejezheti kedvenc konyvet, vegignezheti kedvenc sorozatat es tervezheti merre rugjon ki a hambol aznap este...vagy csoroghet a telefonja, ahol kozlik vele, hogy villamgyorsan dobja el a konyvét (feltehetoen a legizgalmasabb resznel), es csekkoljon be az emlitett jaratara.

Az airport standby pedig, amikor az ember lyanya jo esetben kipihenten (hahha almodik a nyomor), teljes harci diszben beslattyog kozpontunkban a standby lounge-ba, es varja, hogy leteljen az adott 6 oras varakozas...vagy hogy uvoltsek a nevét es kozoljek vele, hogy egy 9-napos Bangkok-Sydney-Christchurch-Sydney-Bangkok-Dubai utra megy. Vagy egy rettegett Colombo turnaroundra. Ez a stadby azert okoz kisebb fejtorest, mert a borondot 1-tol 9-napos turaig, napostol szeles zord idojarasig mindenre felkeszulve kell megpakolni, hisz nem tudjuk mire keszulhetunk...lutri az egesz.

Ezt a honapomat elem tehat, es eddig igen szerencsesnek mondhatom magam! Elozo honapban az utolso roster szerinti jaratom Birmingham volt, es egy olyan kapitannyal repulhettem, aki igen sokat segitett nekem, amikor fejjel mentem a falnak...azaz inkabb az egyik kisszekrenynek a gepen, es enyhe agyrazkodassal hagytam el Szingapurt...ha emlekeztek. Szoval jo volt ujra ismeros arccal repulni, ami viszonylag ritka ennel a cegnel. A jarat utan 1 nap OFF-om volt, hogy felkeszulhessek lelekben a Reserve honapomra, es hogy varjam a delutan 6 orat, amikor is megjelenik a masnapi (oktober 1-jei) iteletem. 

Na tessek: OFF! Orultem is az azonnali szabadnapnak, igy onfeledt poharemelgetesbe kezdtem masodmagammal...mert mint tudjuk, jarat elott nem iszunk; ki tudja mikor huznak ki egy alkohol- es drogtesztre...de igy zold utat kapvan ez nem jelentett gondot! A masnapot a pihenesnek, olvasgatasnak szenteltem, es a konditerembe is feljutottam, hogy az elozo napi izomlazra radolgozzak picit, es felkeszuljek az éves World Airline Road Run-ra itt Dubaiban. Felteve ha aznap bekenhagynak es nem kuldenek el melegebb vagy barmilyen eghajlatra. Mire visszaestem a konditerembol, mar 6 ora elmult. Elerkezettnek lattam az idot, hogy megnezzem a rosterem. Erre tessek...

A mar sokszor beigazolodott mondas alapjan ("lyanyom, neked is tobb a szerencsed mint az eszed") ki is rantottak egy layoverre, Kuala Lumpurba. Masnap este tehat repulok, vasarnap reggelre ott is vagyunk...egy egesz napom lesz boklaszni, es vasarnap leven hatha valami futoesemenyre is be tudok ugrani - gondoltam. Meg is neztem a futonaptarat...mit ad isten, mar megint lemaradok egy Standard Chartered maratoni esemenyrol. Legutobb Szingapurban jartam igy, jo lett volna nevezni legalabb a 10 km-es tavra igy jarat utan, de ott is mire landoltunk, minden mezony elstartolt...igy csak az esemeny vegere ertem oda. A tortenelem ismetli hat onmagat, Kuala Lumpurban atelhetem a maratoni 'deja vue' erzeset.

Vasarnap tehat leszallt a 'kis' Boeing 777-esunk a Kuala Lumpur Nemzetkozi Repuloteren (KLIA). Szomorkodva lattuk, hogy nem latjuk a napot. Persze reggel 7.30 leven meg delutanig remenykedhettunk, hogy megpillantjuk, de a kod es szmog miatt erre nem kerult sor.

A repterrol 1 oras buszut vart rank, ami alatt en tokeletesen elalmosodtam, es elhataroztam, hogy horkolok par orat, majd nyakamba kapom a varost, megnezem a maratoni helyszint, fotozkodok egyet a finish-nel enyhen gorbulo szajjal, esetleg benezek a varosi muzeumba, es minden batorsagomat osszeszedve egy helyi kifozdeben beebedelek. Persze mindezt par ora horkolas utan. A kulcsainkra 15 percet vartunk a hotel recepciojanal, majd mint a vert sereg, eloszlottunk, eltuntunk a szalloda folyosoin, es a kilincsekre kikerultek a "Kerem ne zavarjanak" tablak. 

Mire kihamoztam magam az uniformisbol es lezuhanyoztam, az agyam jot nevetett a testem igenyein, es kozolte vele, hogy marpedig fenyes nappal nincs ido alvasra. Kipattantak hat a szemeim, mert ugye konnyu az emberi agyat megtrefalni, es a varos fele vettem az iranyt. Vegigsetaltam a maratoni utvonal egyik szakaszan, es meglepetten konstataltam, hogy nincsenek eldobalt poharak, bananhejak, izo italpalackok, energiaszelet papirok az ut szelen. Furcsa volt egy maratonnal, hiszen az allomasoknal tobbezer ember vesz magahoz ezt-azt, es dobja elannak maradekat, jo esetben a kirakott kukakba. De kukakat sem lattam. Mire odaertem a rajthoz/finish-hez, megertettem miert nem lattam nyomat futoknak. A kod es szmog miatt elmaradt a maraton, azaz 2 hettel kesobbre toltak...mert ugye nem tul egeszseges szmogban lefutni mintegy 42 kilometert. Gyorsan meg is kertem egy lelkes azsiai turistat, hogy fotozza le a megkonnyebbult fejemet (hisz nem maradtam le a nagy esemenyrol) a rajtnal. Persze sajnaltam azokat akik beneveztek, raszantak az idot, es kulfoldrol repultek oda csakis azert, hogy lefussak a tavot...
Miutan kifotoztam es kisajnalkoztam magam, gondoltam hodolok a helyi kulturanak is, es ellatogatok a varosi muzeumba, ahol megismerkedhetek Kuala Lumpur tortenelmevel es kulturajaval. 

Az akkor mar 27 ora nem-alvas utan az agyam megiscsak atlatott a szitan, es surgette lepteimet hogy visszaerjek a hotelbe, mielott meg egy varosi parkban helyezem alvo uzemmodba magam. Utam soran vigan fotoztam a hires KL toronybol vetodo bazisugrokat, az ut menten a buja novenyzetet, az elhagyatott epuletek falan a graffitiket, a sikatorban krumplit pucolo gyerekeket, az utcai bufeket...ut kozben az egyik romos haznal pedig leszolitott egy fotos garda, hogy nem-e lennek benne egy par gyors fotoban, a polot is megkapom a vegen. Nem tudom mit lathattak a faradt fejemen, ami fotozasra kesztette oket a honlapjukhoz es tavaly nyitott boltjukhoz, de kis gyozkodes utan modellt alltam Kuala Lumpur szmogos utcajan egy 'vape' boltot reklamozo poloban. Nem mintha teljes szivvel-tudovel tamogatnam a mufajt, de akkor es ott ez igen jo mokanak tunt! Uj polomat es kontaktjukat felmarkolva alvajarokent tamolyogtam a hotel iranyaba. 

A kalandok utani meresz ebedelos terveimbol persze annyi lett, hogy egy sarki kisboltban feltankoltam par vorosbabbal toltott bucibol, es kovettem faradt pupillaimat a hotel iranyaba, mig ra nem fokuszaltam a paplanomra es be nem vetettem magam a ludtoll tengerbe. 

Kora delutan landoltunk, B szerencsere mar itthon vart, majd V (aki az eves vizsgajara keszult) is lekuszott az emeletrol, aztan az ujonnan csatlakozott I is megjelent, igy vegre elvezhettuk az onfeledt tyukoli hangulatot. Delutan 6 orakor pedig menetrend szerint befutott az ujabb 'itelet' masnapra; egy (szerintem jol megerdemelt) OFF nap a Reserve rosterembe! Most pedig varhatom a delutant, hogy tudosithassak egy ujabb ut kalandjairol!